Csizmadia Alexa
Work in Progress

katalógus

A Work in Progress egy valamikori szálloda szétomlófélben lévő épületében „játszódik”, egy funkcióját vesztett épületben, mely a balkáni háborúk nyomait viseli magán. A kamera szenvtelenül rögzíti az itt alkotni próbáló művészek tevékenységét, ami az adott közegben szinte abszurditásnak hat. Az elhagyatott helyszín, az otthonukból kiragadott szereplők sajátos állapota az alkotás mint „mesterség” nehézségéről állít fel látleletet. Ugyanakkor a művészek apaszerepüknek is próbálnak megfelelni. A nyughatatlan gyerekek fi gyelme megoszlik, játékaikba merülnek, néha a felnőttek munkájához is statisztálnak, miközben pontosan megfi gyelnek mindent, tulajdonképpen csak a kamera hiányzik a kezükből, amivel bemutathatnák, hogy fest ez az ideiglenes műterem az ő szemszögükből. A videó sok tekintetben Wim Wenders 1982-es fi lmjét, A dolgok állását idézi fel, melynek gyermekszereplői egy meghiúsult fi lmforgatás helyszínén rendszeresen kamerával rögzítik a körülöttük mozgó fi lmstábot. S ahogy Wenders munkája önrefl exív fi lm a fi lmkészítésről, Koronczi videója is hasonlóan értelmezhető analízis a képzőművészetről mint mindennapi tevékenységről, a széthullás díszletei között, ahol az alkotómunka mintha kiutat próbálna teremteni a káoszból.

A Koronczi-videóban jelen lévő gyerekek olyan korban vannak, amikor képesek egyszerre színészek, táncosok vagy építészek lenni, s megalkotni saját kultúrájukat. Erre az ösztönös kultúrateremtésre csak Koronczi fi gyel fel, két művész szereplője belemerül „munkájának” rutinjába, s ami számukra munka, az a gyerekeknél még ösztönös, kontrollálatlan késztetés. Mintha a kultúrtörténet egy korábbi szakaszában élnének, amikor a tudomány, a vallás és a művészet még nem különült el, atyáik pedig már a behatárolt diszciplínák között mozognak.

Koronczi képes a nézőt a gyermek pozíciójába helyezni, ahonnét akár álnaiv kérdéseket is büntetlenül feltehet a művészet mibenlétéről. De talán azt a kérdést sem naivitás felvetni, hogy ha a videón alkotó anyákat látnánk gyermekeik fesztelen társaságában, mennyiben lenne más ez a kis műelemzés.