Koronczi: Hard to ask...

Koronczi Endre kiállításának munkái egy irányba mutatnak; gátlástalanul vájkál intim szféránkban, s ezt joggal teheti meg, hiszen a boncolgatás nehéz munkáját mindig önmagával kezdi. Amennyiben kiállítását egyetlen szóra kellene felfűzni, a "szeretet" lenne ez, s ha a szót megkopottnak vagy kiüresedettnek érezzük, akkor talán legfőbb ideje, hogy végiggondoljuk, hogyan is történhetett meg ez a szóamortizáció. Koronczi kutatásait tiszta lappal indítja; ignorálja mindazt, ami rárakódott erre a szóra, s a gyökerekig leásva próbálja felderíteni a szeretet különböző formáinak mechanizmusát.

Koronczi óhatatlanul egy férfi szemszögéből vizsgálja és prezentálja mindezt, s így egy férfi szubjektív élettapasztalatát osztja meg velünk. Ezzel felhívja a figyelmet a hagyományos férfiszerep utóbbi évtizedben lezajlott átértelmezésére, melyet sokszor egyenesen a férfiszerep válságaként értelmeznek. A válság természetesen megkérdőjelezhető, az azonban bizonyos hogy a férfiemóciók árnyaltabb megjelenítése ma már sokkal szélesebb körben elfogadott.

Koronczi Endre munkái az életút különböző szakaszait érintik, izgalmasan és pátoszmentesen beszélnek az élet ún. "nagy" kérdéseiről, melyekkel nap mint nap szembesülünk, s melyek elől oly gyakran próbálunk kitérni.

A kiállítás nagyrészt videókat tartalmaz; néhány korábbi munka újszerű prezentációja mellett azokhoz szervesen kapcsolódó új műveket láthatunk, labirintusszerű elrendezésben. Három korábbi munka rekonstrukció formájában jelenik meg, ezek közé tartozik az a vitorlázó repülőgép, ami a kiállítás ideje alatt a MODEM épületének homlokzatába ékelődik, mintha egy valószínűtlen balesetet látnánk.

Koronczi Endre csaknem két évtizede van jelen a magyar képzőművészetben. Számtalan díja és elismerése között tudhatja az Intermodem 2010-es díját is. Több mint félszáz egyéni kiállítása és még több csoportos tárlaton való megjelenése után a MODEM-ben rendezett kiállítás munkáinak legátfogóbb bemutatója.